Az újszülött aktivitása önmagában biológiai szükséglet. A szülőknek egyik legfontosabb feladatuk, hogy az első pillanattól kezdve gondoskodjanak arról, hogy a gyermeket változatos és gazdag ingervilág vegye körül: halljon emberi hangokat, lásson emberi arcokat és mindenféle tárgyakat, amelyeket meg lehet fogni, szájba lehet venni, el lehet dobálni, egyszóval vizsgálni, ismerkedni lehet vele.

A magzat már méhen belül szünet nélkül érzékeli az anyai szív dobogását, érzi az anyai szövetek rugalmas nyomását, s tapasztalja azt a ringást, amelyet anyja mozgása idéz elő. A magzat tehát egy zárt, tökéletesen biztonságot nyújtó környezetben él, amelyben rendszeresen visszatérnek a hallásos, nyomásos és mozgásos tapasztalatok. A születés szokatlan, erős külső ingerek halmazát zúdítja az újszülöttre – belső izgalmi szintje jelentős mértékben megemelkedik, stresszhelyzetbe kerül, s nyugalmi állapotát előző, meleg és biztonságos környezetében is tapasztalt, vagy azokhoz hasonló enyhe ingerhatások biztosíthatják. Ennek megfelelően a feladat az, hogy az élet első hat hónapjában a csecsemő számára minél nagyobb mennyiségben biztosítsunk olyan ingereket, melyeket már a méhen belül is rendszeresen tapasztat és megszokott.

A legfontosabb azonban az anyával való testi érintkezés, az anyai ölelés. Az anyai test nyugalmat és biztonságot jelentő érintésének, melyek során veleszületett reflexeket (megkapaszkodás, átölelés) anyján gyakorol, döntő szerepe van az anya és gyermeke későbbi kapcsolatának alakulásában, s ezen keresztül a harmonikus személyiség fejlődésében.

Az első hat hónap az érintkezési ingerek felfogására alkalmas időszak, míg a hatodik hónaptól a harmadik életévig beszélünk a távolabbi ingerek felfogására alkalmas szakaszról. Az a kép, amely a gyermekben önmagáról ilyenkor kialakul, rendkívül tartós és közeledését a külvilághoz a későbbiekben is döntő módon befolyásolja.

A csecsemő az első hónapokban rendkívüli időszakot él át: meg kell ismernie a környező világot, és benne önmagát. A korai játék és babatorna nagyon fontos: ismereteket közvetít a világról, a gyermeknek örömet okoz, hogy a mozdulatot vagy cselekvést, amit tanult, már tudja. Élvezi a megszerzett tudást. A harmadik-negyedik hónapban a tevékenység puszta funkciójának örül. Öthónapos korától nyúlni kezd tárgyak után, magáért a mozdulat öröméért. A gyermek új problémákat fedez fel, melyek tanulásra késztetik, és ezen keresztül új ismeretek birtokába kerül.

A babás jóga

• Figyelembe veszi a babák különböző korát, s a különböző fejlődési fázisoknak megfelelő gyakorlatrendszert kínál
• A babajóga gyöngéd simogatásokkal és az embrionális tartást megnyitó nyújtásokkal kezdődik
• A fejtartás megjelenésével kezdjük az energetikusabb, játékosabb mozdulatokat
• A relaxáció pozitív hatását minden korosztály élvezi
• Az önérzet kialakulásával, és a környezet irányításának tudatossá válásával személyes autonómiájuk laza körülmények között bontakozhat
• Megkezdődik a korai szocializáció a közösségben

A babajógával a korai kölcsönhatás és kommunikáció tudatossá és élénkké válik.

• Létrejön a baba-mama közötti szinkron, az egymásra való ráhangolódás
• Megtanít felismerni a baba jeleit és megfelelően reagálni azokra
• Éberen figyelemmel kísérjük a baba küszöbeit, teherbírását, hangulatát, igényeit
• Folyamatos információcserét eredményez, a kommunikáció kölcsönössé válik
• Játékosan fejleszt, örömet szerezve mindkét félnek
• A baba megérzi, hogy irányítani tudja a kommunikációt, és reagál a különböző helyzetekre

(forrás: www.shakti.hu)