Egy fórumozó írásából idézve:
A csiri-birin egyszer a torna megalkotója helyettesített és kifejezetten felfigyelt Csengére, nagyon feszesnek találta (ahogy már születése óta az is, aki már fogta őt talin, az tudja), és ő javasolta, nézessem meg Csengust egy dévényes szakemberrel. Még be is ajánlott telefonon az egyik legjobb nénihez, akihez egyébként csak december végére kaptunk volna időpontot, de így múlt szerdán, rendelés után (!) fogadott (elképesztő, milyen emberek vannak: vadidegenként nem kis szívességet kért nekem a csiri-biris lány). Előtte persze két hétig rágtam a körmöm, mi lesz a diagnózis, de hála Istennek minden rendben van, Csenge mozgása 2 és fél éves szinten van, mind a nagy-, mind a finommotoros mozgásban. Olyan táncelemeket produkált ott a néninek, hogy az csak nevetett, hogy ezt még jövőre sem kellene neki tudni, ugyanígy a kézügyességében is. És csupán azért feszes, mert állandóan ugrál, tréningezik és ki van "gyúrva". Hogy nem ül és fekszik le, azt viszont ő sem tartotta jónak. Én pedig egyre erősebben sejtem, hogy valami szorongás lehet Csengében. Végül eljutottam egy csecsemős-homeopátiás doktornőhöz, aki többek szerint a homeopátia istennője és kifejezetten erre specializálódott. Már nála is van időpontunk, számolom is vissza a napokat, de telefonon már néhány dolgot megbeszéltünk és ő is szó szerint szorongásról beszélt, akár magzati korból vagy a szülés miatt. (Én egyébként az irdatlan sok keményedésre tippelek.)
Viszont a csiri-biris lánnyal való beszélgetés olyan mélyen érintett, hogy azóta (3 hete) több órát foglalkozom Csengével, kitaláltam neki mindenféle gyakorlatot, amivel sikerül őt vízszintesbe édesgetni. És képzeljétek (nem szeretnék nyáladzani, de még most is, hogy leírom, könnybe lábad a szemem), egy hete Csenge többször is leül, sőt lefekszik a nap folyamán és úgy játszik. Egyszerűen nem hiszek a szememnek... És ami még szebb: néha, talán csak napi egyszer, de odabújik hozzám. És már az is megtörtént, hogy úgy aludt el, hogy a nyakamba fúrta magát. Gondolom, ez másoknak elég szánalmasan hangzik, de nekem újdonság és olyan nagy boldogság, nem csak testi kontaktus miatt, hanem főleg, mert látom, hogy valami oldódik benne... Sajnálom, hogy eddig vártam, de azt is gondoltam, hogy nála később jön meg a bújós korszak, másrészt senki nem erősítette meg a gyanúmat, amit most igazolódni látszik. És az érdekes, hogy még azt sem tudom, pontosan mivel oldom őt (mert eddig is rá áldoztam az egész napomat, csak most máshogy), de működik. :)
Hű, mennyit írtam. Pedig még annyi mindent szerettem volna mesélni, de inkább elhallgatok, már így is olvashatatlanul hosszú lett ez itt fent. :)
Forrás: www.torzsasztal.hu